Itt még téligumival, mert február volt, és bent kibelezve az eleje kasznizás miatt, de ez meg nem látszik

Másodszor köszöntött be az autómnál a kipufogócsere ideje. Először egy évvel a megvásárlása után, mikor szinte az egész cucc széthullott – keveset használtam az autót, mert hobbikocsinak indult. Ledobtuk róla a gyűjtőcsőtől az egész szedett-vedett sort, amely egy kisméretű első dobból, egy kávésdoboznyi szétrohadt (!) katalizátorból és egy irtózatosan nagy hátsó dobból áll – mindez egy 2,7 literes motoron, amelyet így a bazi nagy végdob ellenére jól lefojtottak.

Szóval cserébe kapott egy végig kétsoros gyári rendszert – egy sortosabb modellverzióról – egy kibelezett katalizátorral – átmenőcsövekkel, hogy ne legyen kondérhangja. Az eredmény jobb gázreakció, jobb gyorsulás. De most ez a hátsó dob is szétkorhadt. Elmentem kipufogóshoz – háromhoz is -, de már nem foltoznak, és nem csinálnak egyedi dobot, mert macerás. Megvettem egy utángyártottat (Walker), de másnap visszavittem, olyan rondán nézett ki. Kínomban a neten keresgéltem és fékeztem a www.magnum.hu oldalon. Fontos volt, hogy a dob kettő-be kettő-ki szerkezetű legyen a kétsoros rendszer miatt, fontos volt, hogy mattfekete legyen, és fontos volt, hogy csak natúr két ordenáré átmérőjű fémcső legyen a vég, esetleg polírozva. Nem akartam túl hangosat se, itt három hangból lehetett választani és éljen a pénztárca, akciósan huszonezerért - a fentemlített rávaló hatvan pénz volt.

De rendelés előtt elmentem az angyalföldi beszerelőműhelyhez, hogy mégis lássak valamit. Végül nem ott, hanem egy barátomnál tettük fel a cuccot, amit előtte megrendeltem és oda szállítottak ki – 4-5 nappal a rendelésleadás után. Szép kivitelű a dob, rozsdamentes acélból kívül, csak mivel feleakkora mint a gyári volt, felmerült a gyanú, hogy nem lesz túl csendes.Szóval megjött a dob, a kocsival aknára álltam, Tamás alámászott a legfontosabb eszközökkel – flex, kalapács. Tőből levágta az előrehaladó két csövet – ugyanis a hátsó dobból fixen kinövő két cső a középdobnál oldható, és a cső nem volt korhadt, viszont a dobot nem adták típusra szabva, úgynevezett univerzális faragd fel ahogy tudod típus. Régi dob lehullott, igazi szép korhadék.

Ezután beállítottuk az új dobot a kocsi alá tolva. Alátétnek jött ami kéznél volt, például benzineskanna némi löttyel, hogy legyen tétje a dolognak hegesztés közben. Beállítás lényege nálam, hogy a kipufogóvég egy síkban legyen a lökös szélével. 



Tamás levitt magával az aknába szűzcsöveket, ebből helyben metszett ki toldást a dob és az eredeti csövek vége közé, mert a kisebb sportdob miatt akadt úgy 20 centi folytonossági hiány. 

A csődarabokat fel is varrta a dobra, nem kímélve a védőgázt, ne rozsdásodjon majd a cucc – szerencsére a balhátsó levételével volt elég hely hegeszteni, és azon melegében festeni is a friss csődarabokat.







Ezután jött a felfüggesztési pontok kialakítása a gyári pozícióba. Mérőszalagos mérés, laposvasból vágás és hajlítás után custom-felfüggesztők készítése, hegesztés a csőre, lefújás és felfüggesztés a gumiszemekre. 







Az eredmény teljes siker, a végek fickósan tekintenek ki az autó alól, a dob és a csövek nem ütnek bele sehol a kaszniba, szóval nagy öröm.



És a hang…. Csak mély morgást akartam, de bombázódübörgés lett belőle. Barátommal a kettes úton hallgattuk a hangját, telefon vonalban, és elhúzok mellette, ő pedig a lehúzott ablakba tartja a telcsit. Ütős, mintha egy Focke Wulf FW190A húzna át alacsonyan a BMW csillagmotorjával. Igazi hathengeres hang. Amit elölről se hazudtol meg valami egykettes buta zakatolása, mert tényleg sorhat dolgozik a nóziba.