Persze azért most sem teljesen szabad a vásár az üvegfóliázás témában, csupán a hátsó szélvédő szabadult fel és tehető oda is bármilyen sötét fólia. A két első oldalablak - a vezető meletti, és azzal szemközti - csak annyira lehet színezett, hogy a külső fény 70 százalékát áteressze. Mivel a jobban felszerelt autóknak már gyárilag színezettek az üvegei - a gyári füstüveg a beeső fény átlag 15-20 százalékát képes felfogni – ezt is bele kell számítani, mikor az első ablakokra választunk fóliát. 

De nem csak az üvegre tett fólia sötétségétől függ, hogy mennyire képes meggátolni napsütésben az utastér felmelegedését. A fóliákat gyártó cégek folyamatosan fejlesztenek, a legújabb fóliák totál sötétség nélkül is képesek a fényszűrésre. Létezik teljesen átlátszó, az UV sugárzást szűrő anyag, amely a gyártó által közzétett TÜV mérés szerint, mikor kint 24,6 Celsius fok a hőmérséklet, egy óra napon parkolás után 29,6 fokra engedi felmelegedni az utasteret, míg a fólia nélküli üvegekkel rendelkező azonos típusú autó beltere 38,2 fokra melegszik. Az UV-szűrés mellékhatásként a kárpitozást és a műanyag burkolatokat is védi a korai öregedéstől. 

Alapvetően minden fólia átlátszónak indul, a gyártástechnológia során kap színt, festik vagy fémgőzölik a műanyag felületet. A fóliás szakemberek szerint ez utóbbiak a kopásállóbbak – korábban ismertem céget Rákospalotán, amely közvetlenül az üvegre fémgőzölt, nagyon szép üvegszínezéseket készítettek így. A színes és színtelen fóliát is azonos módon rakják fel az autók üvegeire – színtelen az üvegtörés védő, de nehéz felrakni, mert nagyon merev.

A legalaposabb módszer mikor az autó fóliázásra szánt üvegeit kiszerelik, ezt csak akkor mellőzik, ha fenáll szerelés közben a kárpitok vagy az üveg sérülésének a veszélye. A kiemelt üvegeket alaposan lemossák, por és zsírmentessé teszik. A hanyag takarítás miatt fennmaradó kosz és zsírosság elrondítja a felrakott fóliát, rücskök és ragadni képtelen hólyagok csúfíthatják. A munkát, mint az autófényezést, teljesen pormentes helységben kell végezni, különben a fólia alá kerülő por a hiányos tisztítással azonos következményekkel jár. 

A fóliát az üvegméretek alapján fóliavágógépen szabják jó pár centi ráhagyásával, amely a domború üvegeknél különösen fontos. A kivágott fóliadarabokat alulról megvilágított üvegasztalon szabják pontosan az üvegekre. Közvetlenül a felrakás előtt samponos vízzel locsolják az üvegeket, így illesztik fel a védőrétegétől már megszabadított fóliát. 

A csúszós-vizes felületen a fóliát jól be lehet állítani, ráncosodás nélkül lehet arrébb tologatni. A fólia ragasztórétege akkor kezd tapadni, ha a vizet kinyomják alóla. A víztologatáshoz többféle profilos műanyag szerszámot használnak, amellyel az íves felületeken is alaposan ki tudják préselni a csúszkavizet a fólia és az üveg közül. A víz teljes kiszorítása után az üvegek széleit 4-5 cm széles sávban leszárítják, nehogy visszagyűrődjön – például ablak fel-lehúzogatáskor. Ugyanis a felvitt vízmennyiség 1 százaléka a fólia alatt marad, a teljes száradáshoz 1 hét szükséges, mire a víz a fólián át távozik a két réteg közül. 

A fényvédő fóliák felrakásánál nehezebb feladat az eredetileg az épületekhez kitalált, üvegre szánt biztonsági betörésvédő fóliák felragasztása. A biztonsági fólia vastagabb, így nehézkesebb kezelni. 

Fóliázáskor érdemes figyelni rá, hogy a kinézett műhely rendelkezzen a Közlekedési Felügyelet engedélyével, a fóliához tudjanak adni a szabványosságot bizonyító műbizonylatot. A mindig H betűvel kezdődő engedélyszámok közül a 65-re végződők a fényszűrő fóliákat jelölik, a 66 végűek a biztonságiakat. Árban igazán nagy eltérés nincs a fóliázást vállalók között, inkább a színkínálatban. Egy átlagos középkategóriájú autó üvegeinek a fóliázása 20 000-40 000 forint közötti összeget igényel. 

(Karosszériavédő fólia felrakása itt).